Mit kell tudnod a keratoconus betegségről?
A keratoconus szembetegség Magyarországon is sok embert érint, és kezelés nélkül súlyos következményekhez, legrosszabb esetben látásvesztéshez is vezethet. A következő cikkben a keratoconus betegség tüneteiről, lehetséges okairól és ma elérhető kezelési lehetőségeiről olvashatnak.
MI IS PONTOSAN A KERATOCONUS?
Azok a személyek, akik keratoconus szembetegségben szenvednek azt tapasztalják, hogy a szaruhártyájuk (cornea) elvékonyodik és kicsúcsosodik. Ez a torzult forma a látásminőség romlását okozhatja, mivel a fény nem megfelelő szögben esik a retinára. A korai szakaszban a változás homályos látást eredményez, hasonlóan a rövidlátáshoz vagy távollátáshoz, azonban a betegség későbbi stádiumában már különbözik a refrakciós hibák okozta látásromlásoktól. A keratoconus előrehaladott állapotában szemüveg vagy hagyományos lágy kontaktlencse viselésével nehezen, vagy egyáltalán nem lehet korrigálni a látást. A keratoconus megjelenhet az egyik vagy mindkét szemen, gyakran tinédzserkorban vagy a húszas évek elején kezdődik, és éveken vagy akár évtizedeken át tartó progresszió jellemzi. A betegség lefolyása szemenként eltérő is lehet, így a jobb és bal szem különböző mértékű károsodást szenvedhet.
A KERATOCONUS TÜNETEI
- Fényérzékenység
- Homályos vagy torz látás
- Szellemképes látás (például kettős kontúrok)
- Gyakori szemüvegváltási igény a gyors dioptriaváltozás miatt
- Magas, rendszerint növekvő cilinder dioptria
- Éjszakai látási nehézségek, különösen vezetéskor
A keratoconus jellemzően serdülőkorban vagy a húszas évek elején jelenik meg, és évtizedeken át fokozatosan romlik. A betegség előrehaladása egyénenként különböző ütemben történhet.
A KERATOCONUS OKAI ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI
A keratoconus pontos oka nem teljesen ismert, azonban számos tényező hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Az egyik fő tényező a genetikai hajlam, mivel a keratoconus gyakrabban fordul elő olyan családokban, ahol már diagnosztizálták a betegséget. Környezeti hatások szintén növelhetik a rizikót: például a szem rendszeres dörzsölése, amit gyakran allergia okoz. A szaruhártya kollagénrostjainak gyengülése is szerepet játszhat, amely csökkenti a szövetek ellenálló képességét a szem belső nyomásával szemben. A keratoconus néhány más betegséggel is összefüggésbe hozható, például Down-szindróma, Marfan-szindróma és Ehlers-Danlos-szindróma esetén gyakrabban fordul elő.
A KERATOCONUS DIAGNÓZISA
A keratoconus felismeréséhez több szemészeti vizsgálat is szükséges, például:
- Cornea topográfia: A szaruhártya felszínének feltérképezése, amely segít az alakbeli eltérések megmutatásában.
- Pachymetria: A szaruhártya vastagságának mérése, amely lehetővé teszi a cornea elvékonyodásának kimutatását.
- Refrakciós vizsgálatok: A látást befolyásoló fénytörési hibák felmérése, amelyek gyakran társulnak a keratoconus tüneteihez.
KERATOCONUS KEZELÉSE
Cross-linking kezelés (CXL): Az eljárás során riboflavin (B2-vitamin) cseppeket juttatnak a szembe, majd UV-fénnyel kezelik a szaruhártyát. A kezeléssel erősíthetők a kollagénrostok, amellyel lassítható vagy megállítható a betegség előrehaladása.
Sclerális kontaktlencse: A sclerális kontaktlencse egy speciális kialakítású kemény lencse, amely a szaruhártya teljes területét lefedi, és a szem fehérjére (sclera) támaszkodik. Keratoconus esetén hatékonyan javítja a látást azáltal, hogy a szabálytalan görbületű szaruhártyát körülöleli, és egyenletes felszínt biztosít.
Intracorneális gyűrűk beültetése: Az intracorneális gyűrűk segítségével javíthatunk a szaruhártya alakján és ezáltal a látáson is.
Szaruhártya-transzplantáció: Súlyosabb esetekben, amikor más kezelési módszerek már nem elegendőek, szaruhártya-átültetésre lehet szükség.