Szem ergonómia számítógép és telefon használat közben

Egy számítógép előtti munkanap során igencsak el lehet fáradni szellemileg. Bár fizikailag nem sok mindent csinálnak, az ilyen munkát végzők is elnyűttnek és fáradtnak érezhetik magukat a nap végére. Ennek a jelenségnek nem csak az lehet az oka, hogy egész nap koncentráltak. Könnyen előfordulhat, hogy a munkakörnyezet nem megfelelő elrendezésében keresendő a probléma gyökere! Talán még sokan nem hallottak róla, de az ergonomikus térkialakítás segítheti az eredményes, a testet és a szemet egyaránt kímélő feladatvégzést.

Kezdjük az elején, tisztázzuk mi is pontosan az ergonómia

A munkahelyi ergonómia a tökéletes harmóniát hivatott megteremteni a test és a szellem között egy adott munkaterületen. Szerencsére egyre több munkahely fordít figyelmet arra, hogy az alkalmazottak számára olyan munkahelységeket hozzanak létre, ahol a munkavállalók nem csak komfortosan érzik magukat, de alkotásra is serkenti őket, valamint az egészségügyi szempontoknak is megfelelnek az adott terek. Az utóbbi időben a Covid19 vírusnak köszönhetően sokan rendezkedtek be otthon történő munkavégzésre. A saját kis munka „kuckónk” megtervezésénél is célszerű törekedni arra, hogy az ergonómia szabályait követve alakítsuk ki a környezetet. Nem csak a felnőttek esetében lehet ez nagyon fontos, az otthon tanuló diákoknál is figyelni kell az ergonómia szabályainak betartására. Ha jól terveztük meg a teret, akkor a munkakörnyezet, tanulókörnyezet motiváló, nyugodt, és inspiráló is lesz!

Szemegészség | Szem ergonómia | Digital eye strain

Mi az összefüggés az ergonómia és a látás között?

Erre a legkompetensebb választ csak egy szakember adhatja. Dr. Szabó Antal szemész szakorvos folyamatosan tapasztalja, hogy modern világunkban az emberek többsége mind a munkahelyén, mind pedig otthon sok időt tölt a különböző digitális eszközök előtt és ennek a szemünkre is hatása van. A digitális térben töltött idő intervallumokat összeadva jelentős sok érheti a szemeinket nap, mint nap. Egyes kutatások azt az eredményt hozták, hogy miközben a digitális kütyük kijelzőjét figyeljük, nem pislogunk eltelget. A kevés pislogás pedig szemszárazsághoz, piros és fáradt szemekhez vezet. Rosszabb esetben pedig akár életlen, elmosódó látást vagy problémás, időszaki színlátás változást is eredményezhet. Az egész arra vezethető vissza, hogy szemünket és agyunkat is kimeríti, valamint frusztrálja az erőteljes fény és a kis betűkre történő koncentrálás. Van is ennek a jelenségnek konkrét elnevezése: digitális szemfeszültségként (digital eye strain), esetleg számítógépes látás szindrómaként is szokták emlegetni. Kiadtak 2019-ben egy olyan tanulmányt, melyben a résztvevő digitális eszközöket használók közül mindössze 10 % nem tapasztalta a számítógépes látás szindróma egyetlen jelét sem, a többiek viszont akár több tünetét is észlelték magukon. Azoknál, akik kontaktlencsét hordanak, sokkal intenzívebben jelennek meg a kellemetlen tünetek.

A számítógép előtt dolgozva sajnos gyakran észre sem vesszük, de egy előnytelen testtartást veszünk fel: előregörnyedünk, előrehajolunk. Ennek pedig a következménye fejfájás, hátfájás, esetleg nyakfájás is lehet. Abban az esetben pedig, ha a dolgozóasztalunk, a székünk, vagy a laptopunk nem a jó szögben, és nem megfelelő magasságban van elhelyezve, még akár ínhüvelygyulladás is kialakulhat. Lehetséges azonban az, hogy a rossz testtartásunk, a folyamatos előrehajolás és a hunyorítva történő munkavégzés mögött egy olyan szemészeti probléma áll, amiről addig nem is tudtuk. Ha érzékeljük a felsorolt szemészeti tüneteket, akkor érdemes szakembert felkeresni.

Mire érdemes figyelni a munkaterület kialakítása során annak érdekében, hogy az a szemünknek is megfelelő legyen?

  1. A monitort nagyjából egy karnyújtásnyira helyezzük. Célszerű inkább a betűméretet nagyobbra állítani, így eltudjuk kerülni azt, hogy a könnyebb olvasás miatt közelebb akarnánk hajolni.
  2. Szemmagasság alatt legyen a képernyő felső vonala, így munka közben lefele fogunk nézni. Ezzel szűkítjük a szemrést, aminek köszönhetően kevésbé fog párologni a könny, és nem tud annyira kiszáradni a szemfelszín.
  3. Fontos a székünk megfelelő beállítása is. Ülés közben talpunk minden része érintkezzen a talajjal, combunk vonala pedig párhozamos legyen a padlóval. Ha valamiért nem tudjuk beállítani így az adott széket, érdemes beszerezni egy lábtartót!
  4. A munka során sokszor használt egér és billentyűzet soha ne legyen egymástól messze az asztalon! Törekedjünk, hogy könyökünk és kézfejünk egy síkban helyezkedjen el!
  5. Sok múlhat azon is, hogy ügyelünk- e a monitorunk fényerejére. Érdemes alkalmazni a kékfényszűrő lehetőséget.
  6. Az irodákban, kisebb helyiségeben a levegő gyakran száraz. Szerencsére ezt egyszerűen orvosolni lehet egy párásító készülékkel, a szemünk esetében pedig hasznos a műkönny alkalmazása. Figyeljünk oda az utóbbi vásárlásakor, hogy ha napjában többször is szükséges cseppenteni vele, mindig tartósítószer-mentes készítményt válasszunk! A szárazabb levegőjű munkaterületen célszerű a kontaktlencse helyett inkább szemüvegben dolgozni, hiszen a lencse hordása is növeli a szemszárazság kialakulásának esélyét.
  7. Az adott helyiség világításának erősebbnek kel lennie, mint a képernyő fénye!
  8. A visszatükröződése elkerülése érdekében úgy kell elhelyezni a számítógépünket, hogy a monitor és a nyílászáró merőleges szöget alkossanak.

Sok múlik tehát azon, hogy egy munkaterület mennyire ergonomikusan van kialakítva. Bár a jól berendezett tér segít, hogy koncentrációnk eredményesebb legyen, mégsem szabad hosszú órákon keresztül csak a monitort bámulni. Szemünk védeleméért sokat tehetünk, ha betartjuk a 3×20 szabályt. Mi is jelent ez? Körülbelül minden 20. percben összpontosítsunk egy nagyjából 20 méterre lévő eszközre, és magunkban 20-ig elszámolva folyamatosan arra koncentráljunk a monitor helyett!